Korok és Borok - Egregy

Egregy a krónikákban

A XIII. század elején a falu az Atyusz nemzetség birtokába került, amely a Türje és Hahót nemzetség mellett egyike volt Zala megye nagy nemzetségeinek. Egregy első okleveles említése 1221-ből való, amikor az Atyusz nembeli Sal comes feleségére hagyta Egregy nevű birtokát. Az említett oklevél egyben az egregyi szőlőtermesztésre vonatkozó első írásos adat, mivel a hagyatékban nyolc tőke szőlő is szerepelt.

A század második felében, 1274-ben egy határjárással kapcsolatban említették Egregy nevét („Egreg”), az 1328. március 28-án kelt oklevélben pedig beszámoltak a Hosszupáhot (Alsópáhok) Egregy faluval („villa Egrug”) összekötő útról is. 1341-ből olyan oklevél maradt ránk, mely először említette máig fennmaradt kőtemplomát, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek.

A középkori falu a templom közelében helyezkedett el. A falu és a templom a XIV.-XV. században a Koppányi, Szentbenedeki, Foky, majd a Hertelendy családoké volt.

» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Középkor és Árpád-kor

Épített örökségünk

Falusi templomok nagy számban épültek az Árpád-korban (11-13. század), hiszen I. István törvényei már a 11. század lején elrendelték, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egregyi Árpád-kori templom a 13. század második negyedében épült, első okleveles említésénél (1341) egy évszázaddal korábban.

Az egregyi Árpád-kori templom a 13. század második negyedében épült, első okleveles említésénél (1341) egy évszázaddal korábban. A román stílusú egregyi templom a tájba illesztett magyar falusi kistemplomok legszebb példája, amely arányaiban, tömegképzésében és alaprajzi elrendezésében a legfejlettebb típust képviseli.

A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású (torony – hajó - szentély), kelet - nyugati fekvésű. A közelben nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült templom legszebb része a nyolcszögű, ún. csürlős sisakkal fedett torony, melynek ablaknyílásait díszes fejezetű, karcsú oszlopok tagolják részekre.

A templomot a barokk korban (1731), s azt követően többször is renoválták, így a 19. század közepén, 1860-ban, majd 1912-ben, 1938-ban, 1964-65-ben, majd 1990-91-ben, végül 2014-ben. Az egregyi templom a román stílusú falusi építményeink különlegesen szép példájaként gondosan védett műemlék.

A középkorban a templom közelében állottak a falu házikói, a török kort követően azonban a falu távolabbra költözött. A templom azóta magányosan áll, s csupán a nemzedékek óta használt temető veszi körül.

» ATTRAKCIÓK / Árpád-kori Szent Magdolna templom