rómaiak
Római kori rom
Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.
A rómaiak megjelenése
A régészeti leletek tanúsága szerint Hévíz és környéke sűrűn lakott terület volt a római időkben.
Római katona sírja
A római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben.
Flavius Theodosius Hévízen
Pannónia néhány alkalommal különleges jelentőségre tett szert; az itt állomásozó légiók kiáltották ki császárrá Septimius Severust 193-ban.
I. sétaút stáció - Flavius Hévízen
A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot.
Római építészet, borászat, szőlészet
Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.
II. sétaút stáció - Római építészet, borászat, szőlészet
A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik.
Római kert & szoboregyüttes
Az IE. II. században a gazdag római polgárok birtokain a szőlő-, és gyümölcsöskertek mellett impozáns díszkerteket is létesítettek, lakóépületeikhez kapcsolódóan.
Látogatócentrum, kiállítótér
A rendezvénytér felől érkezve monolit tömbökből kialakított kapuépítmény fogadja az érkezőt, majd rajta átlépve szőlővel és egyéb futónövényekkel befuttatott árnyas pergolák alatt pihenhetnek meg a látogatók.