Flavius és a hévízi legenda

Pannónia néhány alkalommal különleges jelentőségre tett szert, az itt állomásozó légiók kiáltották ki császárrá Septimius Severust 193-ban, I. Theodosius (Nagy Theodosius) császár pedig több alkalommal - például 374-ben, vagy 378-ban - súlyos vereséget mért a Duna vonalán keresztül betörő szarmatákra. Nagy Theodosius nevéhez fűződik a birodalom szellemi, kulturális egységének megteremtése. 380-ban kiadott vallási rendeltében a kereszténységet államvallássá nyilvánította, eltörölte a keresztényüldözést törvényesítő korábbi rendeleteket, s a 325-ös nikaiai zsinat szellemében fellépett az ariánus (Szentháromságot tagadó) eretnekekkel szemben.

A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot. A történet szerint a gyermekbénulásban szenvedő, csenevész Flavius a tó vizében megmártózva csodálatosan visszanyerte egészségét, s ennek köszönhetően később a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású császárává válhatott.

A fent említett legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

» Kiállítótér / Hévíz Évezredei kiállítás / Római kor

:: Flavius Theodosius egy érméje, solidusa (forrás: Wikipédia & Classical Numismatic Group)