Építészet, borászat és szőlészet a rómaiak korában

Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt. Ezt bizonyítják a dr. Csák Árpád által 1931-ben részlegesen feltárt kora császárkori építmény (villa rustica) maradványai is, ahonnan gazdag díszítésű freskótöredékek és mozaikszemek kerültek elő. 1901-ben szőlőforgatás közben egy cserépedényben 276 db. IV. századi pénzérme került elő, 1936-ban pedig téglaégető kemencét találtak a haranglábtól (Jézus Szíve templom) nyugatra.

A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik. A szőlészet a rómaiak szaktudása és a kedvező természeti adottságok miatt válhatott sikeressé. Az egregyi talaj középkötött, homokos és enyhén köves. Ez a „meleg”, sőt némelykor „tüzes” talaj a kedvező klimatikus adottságokkal együtt kiváló minőségű borok termelését tette lehetővé.

» KOROK / Római építészet, borászat, szőlészet

:: I. Nagy Theodosius császár (i. sz. 379-395) arcképe egy korabeli arany medálon