Római építészet, borászat, szőlészet



Római építészet, borászat, szőlészetAz egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

Császárkori település Egregyen

A történelem során, a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Egregyen is. Az egregyi Jézus Szíve templom és a tőzeges völgy közötti területen nyolc régészeti korszak leletei kerültek elő, a középső újkőkortól kezdődően (Kr.e. IV. évezred vége) a honfoglalást megelőző Karoling korig (Kr.u. 9. sz.). Az említett korszakok közül a rómaiak jelenléte bizonyult a legmaradandóbbnak.

Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt. Ezt bizonyítják a dr. Csák Árpád által 1931-ben részlegesen feltárt kora császárkori építmény (villa rustica) maradványai is, ahonnan gazdag díszítésű freskótöredékek és mozaikszemek kerültek elő. A számos épületből álló villagazdaság vagy település feltárt és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. 1901-ben szőlőforgatás közben egy cserépedényben 276 db. IV. századi pénzérme került elő, 1936-ban pedig téglaégető kemencét találtak a haranglábtól (Jézus Szíve templom) nyugatra.

A középkori falu és az Árpád-kori templom is római alaprétegre települt rá. A romok "helyreállítása" 2003-ban történt meg első alkalommal. Az azóta eltelt időszakban a feltárt részek elkezdtek tönkremenni, a rom korábbi állapotában a szétesés felé haladt, ezért szükségszerűvé vált az újbóli helyreállítása, mely 2011-ben valósult meg.

» ATTRAKCIÓK / Római kori rom, romkert
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Római kor

Római kori települések

A romai kori településszerkezetben a városok (colonia, municipium) és falvak (vicu) mellett fontos szerepet játszottak a villagazdaságok (villa rustica), amelyek mezőgazdasági üzemek voltak. Keszthely környékére már Tiberius császár (Kr. u. 14-37) uralkodása alatt telepítettek veterán katonákat, akik leszereléskor nagyobb földterületet is kaptak. Egy ilyen telepes emelhette itt az első épületeket. A villagazdaság négy évszázadon át működött. Ez alatt többször elpusztult, majd újjá- és átépítették. A kutatások során 11 épület nyomai kerültek elő, közülük egynek az alapfalai konzerválva megtekinthetők.

Borászat és szőlészet a római időkben

A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik. A szőlészet a rómaiak szaktudása és a kedvező természeti adottságok miatt válhatott sikeressé. Az egregyi talaj középkötött, homokos és enyhén köves. Ez a „meleg”, sőt némelykor „tüzes” talaj a kedvező klimatikus adottságokkal együtt kiváló minőségű borok termelését tette lehetővé. Nem véletlen, hogy az Árpád-korban itt élő magyar népesség, majd a török hódoltságot követően betelepített német telepesek tovább folytatták a római gyökerekre visszatekintő szőlőművelést.

» BOROK / Borkultúra Egregyen


:: Cherchelli szüret - római mozaik (forrás: Wikimedia Commons)




Címkék


megosztás

 

ajánló

A magyarság megjelenése

A magyarság megjelenése
A római uralom megszűnését követően egy a régészek szerint „homályos időszak” után a késő népvándorlás népei telepedtek meg Egregyen.

Flavius Theodosius Hévízen

Flavius Theodosius Hévízen
Pannónia néhány alkalommal különleges jelentőségre tett szert; az itt állomásozó légiók kiáltották ki császárrá Septimius Severust 193-ban.

Fél évezred története

Fél évezred története
A középkori falu a török időkben többször is elpusztult, elnéptelenedett, majd ismét újjáépült.

Római építészet, borászat, szőlészet

Római építészet, borászat, szőlészet
Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

FEDEZZE FEL EGREGYET ÖNÁLLÓAN, VAGY VEZETETT TÚRA SORÁN, AUDIOGUIDE-DAL

ISMERJE MEG TÖRTÉNELMÜNKET, KÓSTOLJA MEG BORAINKAT, ÉTKEINKET


tovább

A ma sétaútján

Tegyen sétát Egregy múltjában - a ma eszközeivel!

A sétaút minden egyes állomása egyedi QR-kóddal lett ellátva, amelyet mobiltelefonja vagy táblagépe segítségével olvashat le, így jutva részletes információkhoz az adott attrakcióval kapcsolatban.

Az NFC, azaz a 'Near Field Communication' nevű technológia is napjaink részévé válik, így lehetősége van arra is, hogy okostelefonjával, illetve táblagépével NFC-n keresztül olvassa be az egyes látnivalók linkjeit.

Természetesen a ma sétaútja sem maradhat applikáció nélkül. Töltse le a Google Play Áruházból vagy az Apple Store-ból mobilkijelzőre és táblaPC-re optimalizált alkalmazásunkat, amely segíti a tájékozódásban a borút bármely pontján!

Végül, de nem utolsó sorban hadd említsük meg a Hévíz Évezredei kiállításunk érintőképernyőkre optimalizált változatát, mellyel a Kiállítótérben találkozhat. A kiállítás rövid összefoglalója mellett interaktív játékokkal is kedveskedünk.



 

Hírlevél


Legyen mindig naprakész programjainkkal és az időjárással kapcsolatban, hogy tudja, mikor és miért érdemes hozzánk ellátogatnia! Iratkozzon fel hírlevelünkre:


Elfogadom az adatvédelmi irányelveket!

KAPCSOLAT


Gróf I. Festetics György Művelődési Központ

 Nyitvatartás:

Hétfő - szombat: 090:00 - 16:00

Elérhetőségek

8380 Hévíz, Zrínyi u. 130

Tel.: 06-83/ 341 - 545

Tel.: 06-30/ 225-6940

E-mail: program kukac hevizgaleria pont hu

Vendégeink