A rómaiakról

A Nyugat-Dunántúlt, a Balaton vonaláig Kr. e. 15-ben hódították meg a rómaiak, és Kr. u. 50 körül megszervezték Pannonia provinciát. A kelta őslakosság helyben maradt, de a fontosabb utak mentén már az 1. században megjelentek a római kereskedők lerakatai, majd a század végétől a leszerelt katonák, a veteránok kaptak itt földet, és építettek villagazdaságokat. A 3-4. században egyre gyakrabban érte barbár támadás a tartományt. A környék védelmére épült meg a fenékpusztai erőd. 430 körül hun fennhatóság alá került a Dunántúl, és ezzel egyidejűleg a romanizált népesség zöme elmenekült.

Így építkeztek

A római korban tartós anyagokból, kővel, téglával építkeztek. Egregyen egy téglaégető kemence is előkerült. A lakóépületeket központi fűtéssel (hypocaustum) melegítették, a tetőt nagy peremes téglákkal (tegula) és kúpcserepekkel (imbrex) fedték.

Vallási élet

A rómaiak sokistenhivők voltak. Vallási életükben fontos szerep jutott a fogadalmi oltároknak. Vágyaik, céljaik, törekvéseik elérésére gyakran folyamodtak valamelyik istenhez segítségért, és ha kívánságuk teljesült, hálából oltárt állítottak az adott istennek.

Gazdálkodás és mindennapok

Az Attila út végén az 1. századtól az 5. század közepéig működött egy villagazdaság, amely számos, különböző korú és rendeltetésű épületből állt. Egy részüket az építkezések során már megsemmisítették, mások helyét ismerjük, ezek még feltárásra várnak.  Az egyik több mint 1000 m2 alapterületű épület alapfalait az önkormányzat konzerváltatta. A Hévízdomb aljában is volt egy villagazdaság, épületeinek többségét szétszántották.

» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Újkőkor, rézkor és bronzkor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Koravaskor és késővaskor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Koranépvándorláskor és a keszthely kultúra
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Az avarok és későnépvándorláskor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Középkor és Árpád-kor