Római kert & szoboregyüttes



Római kert & szoboregyüttesAz IE. II. században a gazdag római polgárok birtokain a szőlő-, és gyümölcsöskertek mellett impozáns díszkerteket is létesítettek, lakóépületeikhez kapcsolódóan.

Virágokkal idézve a kor hangulatát

Az ember a szépség és hasznosság jegyében évezredek óta alakítja környezetét. A rómaiak tájalakító tevékenységének hatása mind a mai napig látható a Dunántúl arculatán. A nagyobb léptékű tájalakító tevékenység mellett szemet gyönyörködtető, lelki-testi felüdülésre szolgáló kertek a római kultúrának is részei, sok más megelőző civilizációhoz hasonlóan. A birodalom fennállásának hosszú évszázadai alatt persze sokat változott a kertek képe és nagysága, a zsúfolt városi szövetben létesült csöppnyi, oszlopos folyosóival (peristyl) körülvett belső kertektől a pompás császári kertekig, de a felüdülés és megnyugvás keresés igénye mindegyikben közös volt.

A római kerteket elsősorban a gazdagabb társadalmi rétegek képviselőinek leírásaiból ismerjük. Legismertebbek ifj. Plinius kertleírásai, de Róma közelében számos üdülőhelyhez kapcsolódó, pompás kert sorakozott, leghíresebbek kezek közül Cicero, Lucullus kertjei. Az IE. II. században a gazdag római polgárok birtokain a szőlő-, és gyümölcsöskertek mellett impozáns díszkerteket is létesítettek, lakóépületeikhez kapcsolódóan. Az Attila utca végén feltárt épületmaradvány egy villagazdaság (villa rustica) része volt, kertjéről leletanyagok nem állnak rendelkezésünkre. Feltehetően nem mutatott olyan gazdagságot, mint a római arisztokraták kertjei, de mindenkori tulajdonosai bizonyára megpróbálták szebbé tenni házuk környezetét, megteremteni a kor divatjához igazodó hangulatot még a birodalom ily távoli sarkában is. Ebben pedig a növényeknek is fontos szerep juthatott.

A római kertek növényei döntően a mediterrán típusú növénytakaróból származnak, mely ma összefüggően szinte egyáltalán nem lelhető fel eredeti formájában. E mellett, a hódítások során más területek növényei is folyamatosan gazdagították a kertjeiket. Az elfoglalt leigázott területekre pedig ők is megpróbálták elvinni magukkal kertjeik szépségeit.
 


 

A Romkertben zajló kertépítészeti kialakítás célja a római kultúra kertművészeti örökségének érzékeltetése. A római kertekben használhatóság céljából gyakran alakítottak ki teraszokat lejtős területen. Ilyen kialakítást szimbolizálnak a romterülethez keleti oldalról csatlakozó színpad-nézőtér teraszok, amelyeket a mediterránemura jellemző, a rómaiak idejében is közkedvelt aromanövény, a levendula szegélyez. Cicero írásaiból tudjuk, hogy közkedvelt növényeik voltak a platán, a borostyán és a babér. a babért a mi klímánkon biztosabban megmaradó, hasonló megjelenésű babérmeggy helyettesíti. Hévíz tágabb térségben máig vitatott szelídgesztenyék eredete, egyes források a rómaiakhoz kötik a gesztenyeligetek telepítésének idejét. A tű- és lomblevelű örökzöldek a mediterrán kert szerves részei, klímánkon azonban többnyire csak hasonlón fajok, fajták alkalmazására van lehetőség, mivel a közkedvelt valódi ciprus éghajlatunkon nem telel át. A tűlevelűek a markáns zárást igénylő térhatárokon dominálnak, míg a lomblevelűeknek nagy szerep jut a belső díszkertben és a közlekedőfelületek, teraszok szegélyén is.

Az egykori itáliai lakóházak a belső, fedett átrium körül sorakozó helyiségekből álltak, itt belső kert létesítésére nem volt lehetőség. Később azonban, amikor az oszlopos folyosóval körülvett udvarú (peristryl) háztípus elterjedt, a szabad ég alatt belső udvar, belső kert alakult ki, amelyet rendszerint alacsony termetű növényekkel ültettek be. Egy ilyen belső udvar „kivetülése” a bemutató emelvény északi oldalán kialakított díszkert, közében a szoborral. Ez a kialakítás a római kertekben közkedvelt formára nyírt sövények valósítják meg, melynek fő növénye a római kertek egyik kedvenc fafaja az, örökzöld puszpáng.

A füge már a rómaiak idején is közkedvelt gyümölcsnek számított, elég, ha arra gondolunk, hogy a Romuluszt és Rémuszt szoptató anyafarkas is fügefa alatt pihent. A tervezett fügés kert ezt jeleníti meg amellett, hogy megosztja a bemutató emelvény falát és érdekes látványt nyújt a homogén felület előterében.

A római kerteket – a görög hagyományokat folytatva – gazdagon díszítették virágágyakkal, kényelmes padokkal és nyugágyakkal. A rózsák kultusza Néró idejében az őrületig fajult, lakomáin a párnákat is rózsaszirmokkal tömték. A díszes virág kultuszának emlékére tervezett a parkrózsákból kialakított rózsakert. A gazdag virágágyakra emlékeztető kiültetéseket pedig, levendulából nagy tűrőképességű, feltűnő virágú évelőkből és parkrózsákból alakítottuk ki.

Szoboregyüttes

A szoboregyüttest egy átlagos római lakóház ajtaja és egy kutyamotívum alkotja. Az ajtó geometrikus elemekből építkezik, félig nyitott helyzetű, átlátható, a jelen idő és a múlt összekapcsolását érzékeltetve. Az ajtónyílásban ülő, dán dog karakterű kutyafigura – amely a rómaiaknál már ismert fajta volt – méltóságteljes, arisztokratikus, a római nemes jellemet testesíti meg, a bentlakókkal szemben az illetéktelen behatókat elriasztja. Pompejiben több padlómozaik is fennmaradt, melyek a bejárat közelében voltak, és házőrzőt ábrázoltak különböző helyzetekben. Némely mozaikon a „cave canem” felirat szerepel, ami a „vigyázz a kutyával”, „harapós kutya” figyelmeztető táblával azonos szerepű volt. Az ajtó építmény anyaga mészkő, a kutya figurája gránit.




Címkék


megosztás

 

ajánló

IV. sétaút stáció - A kereszténység elterjedése

IV. sétaút stáció -
A kereszténység elterjedése
Falusi templomok nagy számban épültek az Árpád-korban (11-13. század), hiszen I. István törvényei már a 11. század lején elrendelték, hogy minden 10 falu építsen egy templomot.

Római kori rom

Római kori rom
Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

Jézus Szíve templom

Jézus Szíve templom
A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez.

Látogatócentrum, kiállítótér

Látogatócentrum, kiállítótér
A rendezvénytér felől érkezve monolit tömbökből kialakított kapuépítmény fogadja az érkezőt, majd rajta átlépve szőlővel és egyéb futónövényekkel befuttatott árnyas pergolák alatt pihenhetnek meg a látogatók.

FEDEZZE FEL EGREGYET ÖNÁLLÓAN, VAGY VEZETETT TÚRA SORÁN, AUDIOGUIDE-DAL

ISMERJE MEG TÖRTÉNELMÜNKET, KÓSTOLJA MEG BORAINKAT, ÉTKEINKET


tovább

A ma sétaútján

Tegyen sétát Egregy múltjában - a ma eszközeivel!

A sétaút minden egyes állomása egyedi QR-kóddal lett ellátva, amelyet mobiltelefonja vagy táblagépe segítségével olvashat le, így jutva részletes információkhoz az adott attrakcióval kapcsolatban.

Az NFC, azaz a 'Near Field Communication' nevű technológia is napjaink részévé válik, így lehetősége van arra is, hogy okostelefonjával, illetve táblagépével NFC-n keresztül olvassa be az egyes látnivalók linkjeit.

Természetesen a ma sétaútja sem maradhat applikáció nélkül. Töltse le a Google Play Áruházból vagy az Apple Store-ból mobilkijelzőre és táblaPC-re optimalizált alkalmazásunkat, amely segíti a tájékozódásban a borút bármely pontján!

Végül, de nem utolsó sorban hadd említsük meg a Hévíz Évezredei kiállításunk érintőképernyőkre optimalizált változatát, mellyel a Kiállítótérben találkozhat. A kiállítás rövid összefoglalója mellett interaktív játékokkal is kedveskedünk.



 

Hírlevél


Legyen mindig naprakész programjainkkal és az időjárással kapcsolatban, hogy tudja, mikor és miért érdemes hozzánk ellátogatnia! Iratkozzon fel hírlevelünkre:


Elfogadom az adatvédelmi irányelveket!

KAPCSOLAT


Gróf I. Festetics György Művelődési Központ

 Nyitvatartás:

Hétfő - szombat: 090:00 - 16:00

Elérhetőségek

8380 Hévíz, Zrínyi u. 130

Tel.: 06-83/ 341 - 545

Tel.: 06-30/ 225-6940

E-mail: program kukac hevizgaleria pont hu

Vendégeink