Római katona sírja



Római katona sírjaA római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben.

Későrómai téglasír

A meredek partfalba vágott római téglasírra 1925-ben bukkantak rá szántás közben, az egregyi Baráth László telkének keleti végében. A sírban fekvő férficsontváz jobb vállán bronzfibula, a dereka táján pedig bronz övcsat volt. Az említetteken kívül egy vaskés, egy üvegedény töredékei és egy II. Constantinus (340-361) – korabeli kisméretű bronzpénz kerültek elő a sírból. Az egregyi nép száján hamarosan elterjedt az a szóbeszéd, hogy a sírban egy római katonatiszt nyugodott, aranypénzekkel és katonai érdemjelekkel együtt.

A sír régészeti feltárását dr. Csák Árpád, a Balatoni Múzeum igazgatója végezte el. A sírmellékleteket beszállították a keszthelyi múzeumba, ahol a leletek a második világháború során megsemmisültek. A téglasírt azonban nem bontották szét, így az a csontvázzal együtt eredeti állapotában tekinthető meg. Az egregyi római sír valójában egy még feltáratlan temetőhöz tartozik, ahová a IV. század közepén egy környékbeli lakót temettek el szegényes mellékletekkel.

A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak.

Kosztolányi Dezső, a neves magyar író 1934-ben a helyszínen járt, s megtekintette a „római hadvezér” sírját.  Egregy című novellájában számolt be a látottakról, melynek során „megihlette” a világhódító Róma és a kicsinyke falu titokzatos egymásra találása a „római katona” életén keresztül, Baráth László ekéjének köszönhetően.

A világhódító Rómára gondolunk s a kis Egregyre, melyek így találkoztak titokzatosan, a véletlen szeszélyéből, a római hadvezér küldetésére és elviharzott életére s Barát László ekéjére, mely ezerötszáz év után egyszerre csak fölvetette az elfelejtett múltat.

/Kosztolányi Dezső: Egregy in.: Pesti Hírlap 1934 augusztus 12./

» KOROK / A rómaiak megjelenése
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Római kor

Római katona sírja hanganyag

Hallgassa meg a római katona sírjának történetét, töltse le a hanganyagot (a kapcsolódó anyagok között megtalálható) MP3 formátumban!




Címkék


megosztás

 

ajánló

Kneipp-taposó

Kneipp-taposó
A romkertben a még fel nem tárt, föld alatt megbúvó falak rajzolatán száraz Kneipp-taposó ösvény kínál a megfáradt turistáknak testi és lelki felfrissülést.

Dísz tér

Dísz tér
A kis köztér térkő díszburkolattal, ivókúttal, padokkal ellátott, a múzeum és a romkert felől lugasszerű kapuépítmény választja el.

II. sétaút stáció - Római építészet, borászat, szőlészet

II. sétaút stáció -
Római építészet, borászat, szőlészet
A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik.

Hévíz Évezredei - kiállítás

Hévíz Évezredei - kiállítás
Bőséges válogatást mutatunk be a Lipp Vilmos által az 1880-as években a Hévízdombon feltárt csaknem 1200 avar kori sír anyagából épp úgy mint a 76-os út Hévízt elkerülő szakaszán 2009-ben talált gazdag kora császárkori hamvasztásos sírok legszebb leleteiből.

FEDEZZE FEL EGREGYET ÖNÁLLÓAN, VAGY VEZETETT TÚRA SORÁN, AUDIOGUIDE-DAL

ISMERJE MEG TÖRTÉNELMÜNKET, KÓSTOLJA MEG BORAINKAT, ÉTKEINKET