时代与葡萄酒—埃格来奇

Hévíz Attila utcai romok "helyreállítása" 2003-ban történt meg első alkalommal. A helyreállítás során igyekeztek bemutatni a feltárások eredményeként előkerült négy építési periódust. Az azóta eltelt időszakban a feltárt részek elkezdtek tönkremenni, a rom korábbi állapotában a szétesés felé haladt, ezért szükségszerűvé vált az újbóli helyreállítása, mely 2011-ben valósult meg.

A régészeti leletek tanúsága szerint Hévíz és környéke sűrűn lakott terület volt a római időkben. A közelben húzódott az Itáliából Pannónia fővárosába, Aquincumba vezető főútvonal, de a táj szépsége és mediterrán arculata is ide vonzotta a rómaiakat. A Balaton-vidék egyik legjelentősebb lelete az egregyi városrészben feltárt, kora császárkorból származó kőépület, amely vélhetően a villagazdaság (villa urbana) lakóépülete volt. A Krisztus után 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. Az említett lakóépülettől nyugatra a villához tartozó gazdasági épületek maradványait találták meg, melyek a feltárt rommal összetartozó épületegyüttest képezhettek. Az említett maradványok arról tanúskodnak, hogy a rómaiak a pannon tájba mesterien illesztették be villáikat, épületeiket. A hatalmas méretű villát, s a többi, még feltárásra váró épületet elképzelve a szemlélődő a mai város közel 2000 éves elődjébe képzelheti magát, amely nemcsak alaprajzi méreteiben volt impozáns, hanem a kivitelezés részleteiben is igényesen megépített. Az egregyi villa, s a Hévíz más részein előkerült leletek – a tó közelében talált Jupiter-oltárkő, a búvárok által felszínre hozott kora császárkori pénzérmék - azt bizonyítják, hogy a rómaiak megtelepedésében a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott.