Az avarok

A 7. század elején nyitották meg az Alsó Zala-völgy avarok és szlávok által használt birituális temetőit. A Keszthely kultúra szállásterületét viszont csak a 7. század középső harmadában szállták meg az avarok. A Hévízdomb-i temetőben viszonylag kevés az avar lelet. Emlékanyaguk a 9. század első harmadának végéig követhető nyomon.

Későnépvándorláskor

A Hévízdomb aljában, közel a vízfolyáshoz, hosszan elnyúlva a 7-9. században egy település állt, félig földbemélyített házakkal, műhelyekkel,cölöpkonstrukciós építményekkel, kutakkal és egyéb objektumokkal. A 9. században egy cölöpfallal védett udvarházat építettek a római villa romjai mellé, maradványai az Attila út alatt találhatók.

Egy IX. századi boszorkány

A Hévízdomb-i népvándorlás kori településen egy 23-30 éves nőt feltehetően "boszorkánynak" tartott a közösség, ezért nem a temetőben, hanem a saját házában temették el, amit ezt követően összedöntöttek és betemettek. A félig földbe mélyített, cölöpszerkezetes ház déli sarkában egy kőből rakott kemence is volt. A halott mellékletei között is találhatók varázslással kapcsolatos tárgyak. A fej alá egy rövidkasza pengét helyeztek, a láb mellé is nyél nélkül tettek egy baltát. Az éles vastárgyaknak baj elhárító szerepet tulajdonítottak. A halott ékszereit egy kis tarsolyban a jobb lábfejhez tették. A halott mellé vaspántos favödörben élelmet is adtak útravalóul.

» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Újkőkor, rézkor és bronzkor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Koravaskor és késővaskor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / A római kor
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Koranépvándorláskor és a keszthely kultúra
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Középkor és Árpád-kor