A sétaút állomásai



A sétaút állomásaiA tematikus séta kiindulópontja a részben feltárt és konzervált római kori rom, végpontja pedig az Árpád-kori templom; séta közben kronologikusan a római kortól a kereszténység, magyarság megjelenéséig vezetjük végig a látogatót Egregy kétévezredes történelmén.

Római kori rom, romkert

Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt. A számos épületből álló villagazdaság vagy település feltárt és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették...
» bővebben

Római katona sírja

A meredek partfalba vágott római téglasírra 1925-ben bukkantak rá szántás közben, az egregyi Baráth László telkének keleti végében. A sírban fekvő férficsontváz jobb vállán bronzfibula, a dereka táján pedig bronz övcsat volt. Az említetteken kívül egy vaskés, egy üvegedény töredékei és egy II. Constantinus (340-361) – korabeli kisméretű bronzpénz kerültek elő a sírból...
» bővebben

Egregyi pincesor

Egregyen a borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van, amikor a szőlőtermesztést ezen a vidéken meghonosították. Az Árpád korban élő magyarok a földművelésnek ezt a fajtáját tovább ápolták, amit egy 1221-ben kelt oklevél is tanúsít...
» bővebben

I. sétaút stáció (lugas) - Flavius Hévízen

A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot...
» bővebben

II. sétaút stáció (lugas) - Római építészet, borászat, szőlészet

A történelem során, a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Egregyen is. Az elmúlt korszakok közül a rómaiak jelenléte bizonyult a legmaradandóbbnak...
» bővebben

III. sétaút stáció (lugas) - A rómaiak eltűnése, a magyarság megjelenése

A római uralom megszűnését követően egy a régészek szerint „homályos időszak” után a késő népvándorlás népei telepedtek meg Egregyen, jelenlétük a VIII.-IX. századra tehető...
» bővebben

IV. sétaút stáció (lugas) - A kereszténység kialakulása

Falusi templomok nagy számban épültek az Árpád-korban (11-13. század), hiszen I. István törvényei már a 11. század lején elrendelték, hogy minden 10 falu építsen egy templomot...
» bővebben

Árpád-kori Szent Magdolna templom

A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először...
» bővebben

Bemutató épület és kiállítótér

A rendezvénytér felől érkezve monolit tömbökből kialakított kapuépítmény fogadja az érkezőt, majd  rajta átlépve szőlővel és egyéb futónövényekkel befuttatott  árnyas pergolák alatt pihenhetnek meg a látogatók. A "Hévíz évezredei" című kiállítás csaknem nyolc évezred régészeti emlékeit mutatja be az újkőkortól a törökkor végéig...
» bővebben

Római kert és szoboregyüttes

A rómaiak tájalakító tevékenységének hatása mind a mai napig látható a Dunántúl arculatán. A római kerteket elsősorban a gazdagabb társadalmi rétegek képviselőinek leírásaiból ismerjük...
» bővebben

Kneipp-taposó

A romkertben a még fel nem tárt, föld alatt megbúvó falak rajzolatán száraz Kneipp-taposó ösvény kínál a megfáradt turistáknak testi és lelki felfrissülést...
» bővebben

Rendezvénytér

A Dísztér és a leendő bemutató épület között gyepes rendezvényterület létesül a projekt keretében egészen a római romkert határáig...
» bővebben

Dísz tér

A kis köztér a járdához képest süllyesztett, térkő díszburkolattal, ivókúttal, padokkal ellátott, a  múzeum és a romkert felől lugasszerű kapuépítmény választja el...
» bővebben

Játszótér

A romterület közvetlen környezetében megvalósult fejlesztés elemeként megépített játszótér méretének bővítése tervezett gyepes, fás ligetes környezetben...
» bővebben

Jézus Szíve római-katolikus templom

A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel...
» bővebben

Buszváró, pihenő és kerékpáros csatlakozási pont

A hangulatos tornáccal körülvett épület árnyékos és csapadéktól is védett pihenőhelyet biztosít a buszra, dottóra várakozóknak...
» bővebben

Parkolók

Az Egregyi utcai pihenőépülettől a Dombföldi úton felfelé haladva érkezünk borozósor „kapujában” kialakított Dombföldi utcai parkolóhoz, amely a fogyatékossággal élők számára 4 darab akadálymentes parkolóhelyet biztosít, továbbá itt került kialakításra a 3 férőhelyes taxi állomás is...
» bővebben




Címkék


megosztás

 

ajánló

Csoportoknak

Csoportoknak
Merüljön el Egregy múltjában szakavatott idegenvezetőink segítségével.

Turistáknak

Turistáknak
A felfedezés szabadsága - Ismerje meg Egregy múltját a maga módján.

Fogyatékkal élőknek

Fogyatékkal élőknek
A Korok és Borok Tematikus sétaút ismertetése akadálymentesség szempontjából.

A sétaútról

A sétaútról
2012 őszén Hévíz Város Önkormányzata az Egregyi városrész fejlesztésére turisztikai pályázatot nyújtott be a „Korok és Borok – Tematikus Sétaút Hévíz Egregy városrészében” címmel.

FEDEZZE FEL EGREGYET ÖNÁLLÓAN, VAGY VEZETETT TÚRA SORÁN, AUDIOGUIDE-DAL

ISMERJE MEG TÖRTÉNELMÜNKET, KÓSTOLJA MEG BORAINKAT, ÉTKEINKET