Árpád-kori templom



Árpád-kori templomA román stílusú egregyi templom a tájba illesztett magyar falusi kistemplomok legszebb példája, amely arányaiban, tömegképzésében és alaprajzi elrendezésében a legfejlettebb típust képviseli.

Az Árpád-kori templom

Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy, egyedi építészeti stílusban készült templomot tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból eredő Árpád-kori templom, mely az Egregyi városrészben található.

A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben.
 


 

A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora.

Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt.

A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyet áttekinthető. A tornya három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák.

A Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom. Legutóbb 2014-ben került sor a restaurálására.

» KOROK / Egregy az Árpád-korban
» KIÁLLÍTÓTÉR / Hévíz Évezredei kiállítás / Középkor és Árpád-kor

Árpád-kori templom hanganyaga

Hallgassa meg az Árpád-kori templom történetét, töltse le a hanganyagot (a kapcsolódó anyagok között megtalálható) MP3 formátumban!




Címkék


megosztás

 

ajánló

I. sétaút stáció - Flavius Hévízen

I. sétaút stáció -
Flavius Hévízen
A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot.

II. sétaút stáció - Római építészet, borászat, szőlészet

II. sétaút stáció -
Római építészet, borászat, szőlészet
A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik.

Játszótér

Játszótér
A római tematika részeként a mászó-kapaszkodó kombinációs ügyességi játékok gyakorlatilag gladiátoriskolaként funkcionálnak, mely általánosan elterjedt volt az ókori Rómában.

Római kori rom

Római kori rom
Az egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

FEDEZZE FEL EGREGYET ÖNÁLLÓAN, VAGY VEZETETT TÚRA SORÁN, AUDIOGUIDE-DAL

ISMERJE MEG TÖRTÉNELMÜNKET, KÓSTOLJA MEG BORAINKAT, ÉTKEINKET